Az a hatalmas fa, amely összeköti a három világot, az alsót, középsőt és felsőt. Meséink → égig érő fa, tetejetlen fa néven ismerik, ágai közt van a Nap és a Hold. Csak egy kiválasztott személy mászhat fel rá. Jellemző magyar népmesemotívum, de a magyar népi hitvilág is ismeri: a hit szerint csak a → táltos tudja, hogy merre van. Népművészetünk ismert ábrázolása, a pásztorok szarusótartóit, szarutégelyeit díszíti. A világfa másik típusában madár ül a csúcson. A hiedelem szerint a táltos küldözgette oda, ahol valamit meg akart tudni. A világfa a világszerte ismert elképzelés, a napos-holdas képzet azonban az uráli, az altáji és a paleoázsiai népek sajátossága, tehát a samanisztikus világkép része. Különös szerepet tölt be a sámán avatásakor: a leendő sámánnak próbatételként fel kell rá másznia és csak akkor válhat sámánná, ha a próba sikerült (→ samanizmus).
– Irod. Szűcs Sándor: Az „égbenyúló fa” a sárréti néphitben (Ethn., 1945);
Szűcs Sándor által lerajzolt életfa motívumhoz néhai Nemes István tanár úr – a Karafitty Népzenei együttes alapítója és a Karafitty Népzenei Találkozó szervezője írta gondolatait, ami e hatalmas farönkbe vésve 2010 óta a bajomi főtér dísze. Itt inti emlékezésre az előtte elhaladó helyieket és az erre járókat.
Itt vagyunk itthon!
Mi bajomiak, a régvolt
rétészek kései utódai
itt élünk a megváltozott
Sárrét közepén.
Sorsunk megélésében pedig
egyaránt segít, hogy
néha emlékezünk és
szüntelen bizakodunk.
Ezzel a motívummal is díszítjük termékeinket, melyet megvásárolhat a webshop Bajomi design részlegéből
